Beszámolók
A
manuális foglalkoztatásban résztvevõ gyerekek újabb és újabb
lehetõségeket fedezhettek fel magukban, és a játszóházi közösségben. A
havi rendszerességgel ismétlõdõ foglalkozások számos kapcsolatot
teremtettek és erõsítettek meg. A vissza-visszatérõ nagycsaládok,
fogyatékos csoportok igazolják, hogy szükség van minél több
közösségalkotó alkalomra.
Napjaink
ellenségét, a drogot is kiszoríthatják a gyerekek önbizalmát, énképét
kifejlesztõ tevékenységek, és a drámajátékok szerepjátszást tanító
foglalkozásai.
A
világtörténelem korainak egy-egy kis töredékét ragadtuk meg a
felhasznált motívumok, használati és dísztárgyak felhasználásával,
elkészítésével. Törekedtünk a korhûségre, és az elkészült tárgyak adott
korba való elhelyezésére a mûvészettörténet segítségével, a gyerekek
fantáziavilágában. A drámajátékokon keresztül pedig igyekeztünk
megragadni a kor légkörét, feleleveníteni hagyományait.
A
kultúrált szórakozásra, és a szabadidõ hasznos eltöltésére irányuló
tevékenységekkel igyekeztünk a résztvevõket rendszerességre, egymásra
való odafigyelésre, a különbözõ korú gyerekek közötti tudásbeli
különségek tolerálására nevelni. Ily módon az egészséges, tevékeny,
alkotó életforma bemutatása, megismeretetése, a drogok és egyéb káros
hatások kiszorítása volt a célunk.
Megvalósult célunk a gyerekek bevonása közösségünkbe, figyelmük
felkeltése volt az érdekes, változatots, korokat utánzó kézmûves, és
drámajáték mûhelyekben.
A
felcsillanó tehetségek bíztatásával és kiemelésével, a kevésbé kreatív
gyerekek segítségével igyekeztünk utat mutatni a jövõre vonatkozó
kérdéseikre, mint a pályaválasztás, az énkép kialakítása,
családalapítás, emberi kapcsolatok, minõségének, környezetünk,
helyzetünk javítása.
Hagyományörzõ
kézmûves mûhelyeink évek óta rendszeresen mûködnek. Ez volt egyik
megvalósult célunk, és szándékunk is folytatni ezt a rendszert.
Számos
visszajelzés érkezett a játszóházi sorozat létének, szükségességének
igazolására és fontosságára a résztvevõk részérõl. Többen csatlakoztak
is tagként csapatunkhoz, ezzel elismerve munkánkat.
Fejlesztettük témáink köreit, szakmai tudásunkat, és midnezt örömmel adtuk át játszóházainkban.
Törekedtünk
a hagyományteremtésre, új és újabb technikák bemutatására, és a régiek
fejlesztésére, a közös munka színvonalának emelésére, az emberi
kapcsolatok kiépítésére, megtartására és fejlesztésére. A közös munka során felmerült problémákat, gondolatokat az értékelés után megbeszélés, problémamegoldás követte. Rövid és hosszú távú terveinket, feladatainkat is szem elõtt tartva dolgoztunk és értékeltünk.
Fõ
szempontunk és célunk, a gyerekek foglakoztatása, közösségbe való
bevonása és nevelése ebben a sorozatban is sikeresnek mondható.
Örömünkre új kollégák és érdeklõdõk is csatlakoztak hozzánk a szülõk és a
nevelõk közül is. Így a jövõben megújult erõvel nézünk a kihívások elé! Ismét
szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy a gyerekek körében a
technika vívmányai, mint a számítógép, a televízió fontosabb szerepet
játszanak, mint bármi más. Fokozott
intenzitással kellett szerveznünk a programokat és felkelteni a
célkorosztály érdeklõdését. Ebben sokat tudtak segíteni az odafigyelõ
szülõk, helyes gondolkodással, és a gyeremekükre való odafigyeléssel,
irányítással.
Sikernek tekinthetõ az, hogy akik viszont kipróbálták a játszóházak-adta lehetõségeket, többször is visszatértek.
Sikeres
programsorozatunk havi rendszerességgel egy egész napos játszóházi
mûhelynapunkon négy kézmûves mûhellyel és a hozzá tartozó drámajátékkal
tánccal és zenekarral várjuk a gyerekeket családjukkal, nevelõikkel.
Évek óta mindig más-más helyszínen megrendezett komplex Képzõ- és Iparmûvészeti táborba várjuk a jelentkezõket. Az
elsõ és második országos és regionális Kézmûves Gyerekek Találkozóját
rendeztük meg együttmûködõ partnereinkkel, a Fondóka Alapítvánnyal.
Terveink:
Kapcsolatok teremtése, a meglévõk fenntartása és ápolása, közös
programok szervezése más szervezetekkel és ezekben való aktív részvétel
(külföldi partnerek jelentkezését várjuk), szakkönyvtár fejlesztése,
kiállítások szervezése és lebonyolítása a játszóházakban készült
gyermekmunkákból (Kapolcsi Mûvészetek Völgye), országos
tûzzománckiállítás megszervezése Budapesten.
A
résztvevõk Budapestrõl, a környéki településekrõl, sõt a különbözõ
régiókból érkezhetnek. A program nyilvánosságát a gyermekjóléti
szolgálatokkal és civil szervezetekkel, oktatási intézményekkel való
kapcsolattartásban látjuk megvalósíthatónak. Jelenleg is jó kapcsolatban
állunk a NOE-vel.
Pedagógiai
céljaink fõként a személyiség sokirányú fejlesztésére törekszenek; az
ismeretterjesztésen és az esztétikai érzék fejlesztésén keresztül a
stabil értékek kialakítását, örömélmények szerzését kívánjuk
elõsegíteni. A mai fiatalság számára kívánunk egy alternatív lehetõséget
nyújtani korunk egyik legégetõbb életmódbeli problémájához: 'a gyors és
azonnali örömszerzés, a drogok és társaik', az 'enjoy the feeling'
elleni küzdelemhez. A mi gyermekeink egészen más 'feeling'-et
élvezhetnek, mint amit a szórakoztató központokban találnak. Megfelelõ
ismeretanyagot lelnek a feldolgozott korról, bekukkanthatnak a régvolt
emberek, foglalkozások mindennapjaiba is. Gyakran korhû eszközökkel
dolgozhatnak és az öltözékeket is megismerhetik. A mi táborainkon és
programjainkon részt vevõ gyerekek átérzik azt a 'régi vágású'
szemléletet, hogy az ember az igazi örömét abban leli meg, ha nem mások
által jut hozzá, hanem saját maga kûzd meg érte, önmaga tervezi meg
munkáját és szórakozását, hajtja végre, — ami természetesen nem mindig
sikerül elsõ alkalommal. Ezt a 'finom verejtéket' érzik meg a gyermekek,
midõn figyelmüket megfeszítve dolgoznak egy-egy kis mûvükön, s így
válik sokkal bensõbbé az az öröm, amit a kész munka bemutatásakor
érezhetnek. A továbbiakban pedig tervezhetik is munkájukat, a
kiállításokra való készülõdés fokozza lelkesedésüket, értelmet ad az
erõfeszítéseknek. Ezek az értékek adnak értelmet tehát pedagógiai
hitvallásunknak!