Műhelymunkák
Ízelítõ mûhelyeink munkáiból:
Papíros mûhelyek:
Az
egyiptomi kultúra·köré épülõ játszóházban az origami egy változatát, a
kirigamit sajátították el a gyerekek. Kipróbálhatták, hogy hogyan lehet
egyetlen sík papírlapból csupán metszéssel, a technikához olló is
használható, hajtogatással, ragasztás nélkül térbeli formát létrehozni,
ehhez sablont kaptak, melyet körberajzoltak, eredményként felállíthatták
a tér érzetét keltõ saját piramisukat. A papírmetszést Kmetty Olívia
segítségével sajátíthatták el a résztvevõk.
A
Reneszánsz·táncházhoz készítettünk farsangi hangulatú kellékeket. Papír
maszkot, süveget, áttetszõ fátyollal, csipke, tüll és egyéb
kiegészítõkkel, gyöngyökkel krepp-papírból sodort díszekkel.
Karakterüknek megfelelõen választottak maszkokat és a szerepvállaláshoz
alkalmazkodva díszítették. Ebben segítségükre volt Vermes Vera.
Reneszánsz
játszóház:·papírlampiont készítettünk gyerekekkel és érdeklõdõ
szülõkkel. A nyersanyagként vitt pauszpapírt mindenki elsõ lépésben
önállóan rajzolta be viasszal, majd festette meg anilin festékkel. Azért
anilin festéket használtak, mert sokkal intenzívebbek a színei, mint
más gombfestéknek, és a fény (gyertya, mécses) is erõteljesebben emeli
ki a színeket. A méretre vágott papírlapokat (a lampion oldalait)
hurkapálcika keretre rögzítettük. Kajtár Kinga mûhelye.
 |
 |
 |
Örmény
nap:·a foglalkozáson kipróbálták a papírhímzést.·Felhasználtunk örmény
szõnyegek mintakincseit, amit jellemzõen örmény színûre festett (zöld,
piros, sárga…) papírokból rajzoltunk át és vágtunk ki. A kivágott
motívumot agy alaplapra ragasztottuk, és színes fonállal, láncöltéssel
körülhímeztük. Így egy nagyon dekoratív lapot kaptunk, amit ki-ki a
saját fantáziája szerint tudott képeslapnak, vagy asztalterítõnek
felhasználni, ha akart.Vezette: Kajtár Kinga
Reneszánsz
tánc:·Domonkos Mária táncpedagógus segítségével valósult meg. Nagy
egymásra figyeléssel viszonylag hamar összeszokott a korabeli zenére
táncoló gyerek csapat. Tánctanárunk megtanította a reneszánsz
nyitótáncot. A fiúk, lányok párban állva együtt forogtak a táncház
végére.
Játékkészítõ
mûhelyek:·Nagy sikere volt, a játékkészítõ mûhelyeknek. Megfigyelhették
a gyermekek a részekbõl alkotás folyamatát, amelyben a sorrendiség
semmiképpen sem esetleges, hanem elõre meggondolt sor, mivel a technika
statikai ill. mechanikai tulajdonságai meghatározzák azt. Emellett
gyakorolták az eszközök helyes tartásmódját, a kifejtett erõhatás
nagyságát.
Fa
játékkészítõ mûhely:·Fából örmény ügyességi játékokat készítettek a
gyerekek. Faragott pörgettyût, búgócsigát, vésett labirintust.
Elõkészített elemekbõl maguk állították össze, különféle ötletes
megoldásokkal, mivel a gyerekeknek alapvetõ szükséglete a megismerés, ez
a képesség a gyermekek természete, a pedagógusnak (felnõttnek) pedig
célja lehet, a legegyszerûbb eszköz elkészítése is egy közös munka és
játék a mai világunkban. Kincses Imre játékkészítõ mûhelyvezetõ.
 |
 |
Textil mûhelyek:
Reneszánsz
kor – Ezen a kézmûves foglalkozási napon a gyerekeket a reneszánsz
korába kalauzoltuk vissza. A textil mûhelyen belül hímzett szütyõket,
nyakpántokat készíthettek az odalátogatók. A reneszánsz korában
elõszeretettel használták a bársonyanyagot. A ruhákat, s a hozzátartozó
ruha-kiegészítõket elsõsorban bársonyból készítették. Kedvelték a kék,
zöld, bordó, valamint a sárga színt ebben a korban. Ebbõl adódóan a
gyerekek a tárgyakat kék, s zöld bársonyból alkották. Elõször kivágták, s
ezt követõen gépöltéssel összevarrták az anyag darabokat. Az
összevarrás elõtt a kistáskákat, ill. a nyakpántokat kihímezhették. A
hímzett mintákat reneszánsz kori könyvekbõl elõrajzolt segédletekkel
készíthették el. Természetesen akinek nem tetszettek az elõrajzolt
minták õk saját elképzelésüket valósíthatták meg. Hímzéskor a láncöltés
technikáját alkalmazták. A foglalkozást Török Zita vezette.
Az
örmények kultúrájára·jellemzõ a szövés,fonás. A körmönfonást tanulták
meg a gyerekek ezen a játszóházon. Az elkészült fonatok hajpántként,
pántként, övként egyaránt felhasználhatóak. Mûhelyvezetõ: Kmetty Olívia
Ötvös mûhelyek:
- Májusi mûhelynapunkon a római kort·jelenítettük meg, 0,3-0,4mm-es lemezbe dombor-rajzot készítettünk a korra jellemzõ motívumokkal. Római ékszereket, függõket, medálokat alkottunk.
- Júniusi mûhelynapunkon õskori barlangrajzokat·cizelláltunk poncoló szerszámok segítségével a vékony vörös- és sárgaréz lemezre. Csodálatosan egyszerû vonalvezetéssel, rajzolták és domborították ki a bölények, szarvasok varázsláshoz használt jeleneteit.
- Szeptemberi·mûhelynapunkon “Nagyanyáink korában“ jártunk, drótból kosarat fontunk amit a többi együttfutó foglalkozáson kiegészítettek a gyermekek.
- Októberi·mûhelynapunkon Egyiptom korabeli függõk, áttört kilombfûrészelt melltáblák készültek. Eléggé igénybe vették a gyerekek kézügyességét.
- Novemberi·mûhelynapunkon “bizánci·láncot“ készítettünk medalionokat amit elõdomborítottak, és utána körülvágtak a gyerekek. Sok türelemre volt szükség a láncszemek elkészítéséhez, de gyõzték a szorgos kis kezek. Azóta is emlegetik milyen jó volt ez a játszóházi nap.
- Decemberi mûhelynapunkon “Karácsonyvárón“ sárgaréz szalagból ill. vörös- és sárgaréz huzalból csavart technikával gyertyatartót készítettünk amibe a viaszos mûhelyben gyertyát mártottak. Sok gyerek elkészítette elõre a gyertyáját és így hozzá tervezték a tartót.
- Januári foglalkozásunk a Hellenisztikus korbainvitált, ahol huzalból készítettünk el a jellegzetes “darázsos“ függõt amit a belépõn láthatnak. Ezenkívül szebbnél szebb áttört, domborított ékszer is készült.
A foglalkozásokat Borosnyay Klára ötvösmûvész és Szabó János ezüstmûves tartották.