Műhelymunkák

Ízelítõ mûhelyeink munkáiból:

Papíros mûhelyek:
Az egyiptomi kultúra·köré épülõ játszóházban az origami egy változatát, a kirigamit sajátították el a gyerekek. Kipróbálhatták, hogy hogyan lehet egyetlen sík papírlapból csupán metszéssel, a technikához olló is használható, hajtogatással, ragasztás nélkül térbeli formát létrehozni, ehhez sablont kaptak, melyet körberajzoltak, eredményként felállíthatták a tér érzetét keltõ saját piramisukat. A papírmetszést Kmetty Olívia segítségével sajátíthatták el a résztvevõk.

A Reneszánsz·táncházhoz készítettünk farsangi hangulatú kellékeket. Papír maszkot, süveget, áttetszõ fátyollal, csipke, tüll és egyéb kiegészítõkkel, gyöngyökkel krepp-papírból sodort díszekkel. Karakterüknek megfelelõen választottak maszkokat és a szerepvállaláshoz alkalmazkodva díszítették. Ebben segítségükre volt Vermes Vera.

Reneszánsz játszóház:·papírlampiont készítettünk gyerekekkel és érdeklõdõ szülõkkel. A nyersanyagként vitt pauszpapírt mindenki elsõ lépésben önállóan rajzolta be viasszal, majd festette meg anilin festékkel. Azért anilin festéket használtak, mert sokkal intenzívebbek a színei, mint más gombfestéknek, és a fény (gyertya, mécses) is erõteljesebben emeli ki a színeket. A méretre vágott papírlapokat (a lampion oldalait) hurkapálcika keretre rögzítettük. Kajtár Kinga mûhelye.

pic_0025 pic_0026 pic_0027


Örmény nap:·a foglalkozáson kipróbálták a papírhímzést.·Felhasználtunk örmény szõnyegek mintakincseit, amit jellemzõen örmény színûre festett (zöld, piros, sárga…) papírokból rajzoltunk át és vágtunk ki. A kivágott motívumot agy alaplapra ragasztottuk, és színes fonállal, láncöltéssel körülhímeztük. Így egy nagyon dekoratív lapot kaptunk, amit ki-ki a saját fantáziája szerint tudott képeslapnak, vagy asztalterítõnek felhasználni, ha akart.Vezette: Kajtár Kinga

Reneszánsz tánc:·Domonkos Mária táncpedagógus segítségével valósult meg. Nagy egymásra figyeléssel viszonylag hamar összeszokott a korabeli zenére táncoló gyerek csapat. Tánctanárunk megtanította a reneszánsz nyitótáncot. A fiúk, lányok párban állva együtt forogtak a táncház végére.

Játékkészítõ mûhelyek:·Nagy sikere volt, a játékkészítõ mûhelyeknek. Megfigyelhették a gyermekek a részekbõl alkotás folyamatát, amelyben a sorrendiség semmiképpen sem esetleges, hanem elõre meggondolt sor, mivel a technika statikai ill. mechanikai tulajdonságai meghatározzák azt. Emellett gyakorolták az eszközök helyes tartásmódját, a kifejtett erõhatás nagyságát.

Fa játékkészítõ mûhely:·Fából örmény ügyességi játékokat készítettek a gyerekek. Faragott pörgettyût, búgócsigát, vésett labirintust. Elõkészített elemekbõl maguk állították össze, különféle ötletes megoldásokkal, mivel a gyerekeknek alapvetõ szükséglete a megismerés, ez a képesség a gyermekek természete, a pedagógusnak (felnõttnek) pedig célja lehet, a legegyszerûbb eszköz elkészítése is egy közös munka és játék a mai világunkban. Kincses Imre játékkészítõ mûhelyvezetõ.

pic_0009 pic_0017

Textil mûhelyek:
Reneszánsz kor – Ezen a kézmûves foglalkozási napon a gyerekeket a reneszánsz korába kalauzoltuk vissza. A textil mûhelyen belül hímzett szütyõket, nyakpántokat készíthettek az odalátogatók. A reneszánsz korában elõszeretettel használták a bársonyanyagot. A ruhákat, s a hozzátartozó ruha-kiegészítõket elsõsorban bársonyból készítették. Kedvelték a kék, zöld, bordó, valamint a sárga színt ebben a korban. Ebbõl adódóan a gyerekek a tárgyakat kék, s zöld bársonyból alkották. Elõször kivágták, s ezt követõen gépöltéssel összevarrták az anyag darabokat. Az összevarrás elõtt a kistáskákat, ill. a nyakpántokat kihímezhették. A hímzett mintákat reneszánsz kori könyvekbõl elõrajzolt segédletekkel készíthették el. Természetesen akinek nem tetszettek az elõrajzolt minták õk saját elképzelésüket valósíthatták meg. Hímzéskor a láncöltés technikáját alkalmazták. A foglalkozást Török Zita vezette.

Az örmények kultúrájára·jellemzõ a szövés,fonás. A körmönfonást tanulták meg a gyerekek ezen a játszóházon. Az elkészült fonatok hajpántként, pántként, övként egyaránt felhasználhatóak. Mûhelyvezetõ: Kmetty Olívia

Ötvös mûhelyek:

  • Májusi mûhelynapunkon a római kort·jelenítettük meg, 0,3-0,4mm-es lemezbe dombor-rajzot készítettünk a korra jellemzõ motívumokkal. Római ékszereket, függõket, medálokat alkottunk.
  • Júniusi mûhelynapunkon õskori barlangrajzokat·cizelláltunk poncoló szerszámok segítségével a vékony vörös- és sárgaréz lemezre. Csodálatosan egyszerû vonalvezetéssel, rajzolták és domborították ki a bölények, szarvasok varázsláshoz használt jeleneteit.
  • Szeptemberi·mûhelynapunkon “Nagyanyáink korában“ jártunk, drótból kosarat fontunk amit a többi együttfutó foglalkozáson kiegészítettek a gyermekek.
  • Októberi·mûhelynapunkon Egyiptom korabeli függõk, áttört kilombfûrészelt melltáblák készültek. Eléggé igénybe vették a gyerekek kézügyességét.
  • Novemberi·mûhelynapunkon “bizánci·láncot“ készítettünk medalionokat amit elõdomborítottak, és utána körülvágtak a gyerekek. Sok türelemre volt szükség a láncszemek elkészítéséhez, de gyõzték a szorgos kis kezek. Azóta is emlegetik milyen jó volt ez a játszóházi nap.
  • Decemberi mûhelynapunkon “Karácsonyvárón“ sárgaréz szalagból ill. vörös- és sárgaréz huzalból csavart technikával gyertyatartót készítettünk amibe a viaszos mûhelyben gyertyát mártottak. Sok gyerek elkészítette elõre a gyertyáját és így hozzá tervezték a tartót.
  • Januári foglalkozásunk a Hellenisztikus korbainvitált, ahol huzalból készítettünk el a jellegzetes “darázsos“ függõt amit a belépõn láthatnak. Ezenkívül szebbnél szebb áttört, domborított ékszer is készült.


A foglalkozásokat Borosnyay Klára ötvösmûvész és Szabó János ezüstmûves tartották.